Orvosi tanacsok – Szorongasos tunetek es annak tipusai
A beteg a szorongasos zavarokra irracionalis felelme jellemzo, amelyet egy masok szamara lenyegtelen ,vagy jellegtelen inger valt ki. A szorongas a nyugtalanito erzelmi tunetek, mint peldaul : az ingerlekenyseg, nyugtalansag , ezek mellett jellemzo testi reakciokat is mutat, mint verejtekezes, borpir, eros szivdobogaserzes, szapora legzes.
Ha ez a koros felelem allandosul, akkor a beteg keptelenne valik a normalis eletvezetesre.
A korabban neurozisnak nevezett betegsegcsoport eseteben a kovetkezo felosztast alkalmazzak a szakemberek:
- Panikzavar
- agorafobiaval
- agorafobia nelkul
- agorafobia panikzavar nelkul
- szocialis szorongasos zavar
- specifikus fobiak
- kenyszeres zavar
- poszttraumas stressz zavar
- akut stressz zavar
- generalizalt szorongas
- szorongasos zavarok mas betegsegben
Elofordulas:
A szorongasos korkepek noknel 2-4 szer gyakoribbak, vilagszerte az emberiseg 40-50% a szenved ebben a szorongasos betegsegben.
Okok:
A felelem es a szorongas onmagaban nem jelent koros allapotot, eredete meg nem tisztazott, de felteheto, hogy oroklott tenyezok jatszanak szerepet kialakulasaban. A szorongasos zavarokat eredetuk szerint ket nagy csoportra osztjak:
– Az elsodleges neurotikus fejlodes eseten mar a gyermekkorban megtalalhatok a szorongasos zavar kezdetei. Ebben az esetben igazolni kell a gyermekkorra jellemzo szorongasos tunetek jelenletet, mint peldaul a magatartaszavart, amely teljesitmeny, fejlodes valamint beilleszkedesi zavarokban nyilvanulhat meg, bizonyitani kell, hogy a gyermek szocializacioja valamilyen modon karosodott, illetve a koros szokasukat, mint a koromragas vagy a hajtepes.
– A masodlagos neurotikus fejlodes akkor jelentkezik, ha a szemely harmonikus fejlodeset valamely trauma a betegseg kialakulasanak iranyaba forditja.
A szorongas tunetei
Testi tunetek:
A szorongas egyes testi tunetei annyira jellemzoek a betegsegre, hogy eleg neha a paciens megfigyelese a pontos diagnozis felallitasahoz, ilyen a boron es a nyalkahartyakon lathato jelek, amelyre jellemzo az arc elpirulasa, amelyet a beteg, ha maga is eszlel fokozodhat a szorongasa. A nyak es a mellkas borjenek pirja is gyakori, amely a melegseg erzetet keltheti, ezzel szemben a beteg vegtagjai hidegek, amelyet mar kezfogasnal is lehet eszlelni. Elofordul meg az arc, a nyak es a fej borenek viszketese, a szorongo beteg szaja jellemzoen szaraz ennek kovetkezteben beszede szintelenebb, tompabb. Az izzadas szinten jellemzo a betegekre, a szem is arulkodo lehet, a beteg pupillaja altalaban tagabb, szeme gyakran konnyes es szaporabban pislog. A szorongasra jellemzo meg a legvetelek szamanak novekedese, amely panikrohamok eseten vegtagi gorcsokhoz vagy ajulashoz is vezethet. A szorongas a szivet is nagyban erinti, ilyenkor gyakori a pulzusszam novekedese es csokkenese is.
Mozgasos viselkedes:
A szorongo beteg gatolt benyomast kelt, mozdulatai kimertek, ovatosak, lassuak, beszedere a sztereotipizalas , az altalanositas jellemzo. A viselkedes megnyilvanulasanak egy resze a szorongas csokkenteset szolgalja. Ellentetben az elobb leirt gatolt tunetekkel ezekre inkabb a tulmozgas jellemzo: a beteg gyakran valtoztatja testtartasat, jarkal, ulo helyzetben a labat razza, dobol, de a dohanyzas ritualeja is szinten ebbe a szorongascsokkento csoportba tartozik.
Erzelmi magatartas
Ket csoportba lehet sorolni:
Minusztunetek, amelyek a beteg szorongasanak sulyossagarol adnak tajekoztatast: mimikaja visszafogott, halk szavu, az erzelmi paletta szinei elhalvanyulnak, elszurkulnek. A plusztunetek pedig epp a szorongast ellensulyozzak: az erzelmek a gatlason keresztul a felszinre tornek, es egy nevetes vagy egy mosoly csokkenti a beteg szorongasat. Elofordulhat azonban, hogy a mimika, a gesztus eroltetettek, inadekvatnak tunik: a mosoly inkabb vigyor jelleget olti, a nevetes akkor is fennmarad, amikor a beszed tartalma mar egyaltalan nem indokolja azt. A kommunikacionak ugyszinten szorongascsokkento hatasa van , ezert egyes esetekben megfigyelheto a tulzott kozlesi vagy, a fokozott beszedkesztetes, a beszedre jellemzo plusztunet, amikor a beteg tularadoan irja le az ot ert torteneseket : a napja csodalatos,az ebedje fenseges.
Fobiak:
A fobia a “phobos “gorog szobol ered, mely rettenetet, felelmet, menekulest jelent . Az “agorafobia” szinten az “agora” gorog szobol ered,ami piacteret jelent. A betegseg elnevezese arra utal, hogy a beteg keptelen elviselni a piacteri tomeget, kulonosen akkor, ha a tudat alatt felvazolt menekulesi utvonalak el vannak zarva, ebben az esetben a beteg rosszul is lehet sorban allaskor, kozlekedesi eszkozokon, kulonosen forgalmi dugokban. Keruli a zart helyeket, fokent ha nagy tomeg veszi korul, ezert nem szall tomegkozlekedesi eszskozre sot a sajat autojaban is fel, es az ettol valo felelem, iszony panikrohamot valthat ki.
Szocialis fobia:
A szocialis fobia eseteben a beteg szorong a masok tarsasagaban es retteg minden nyilvanos szereplestol. A fobias gyermekek irasban kivaloan teljesitenek, szoban pedig gyenge teljesitmenyt nyujtanak. A felnottek pedig felnek a telefonalastol, a bemutatkozastol, nem szivesen esznek mas tarsasagaban, felnek a szereplestol.
Az izolalt vagy specifikus fobia eseteben elteroen a szocialis fobiatol a beteg megtudja nevezni iszonyanak targyat. Ezek lehetnel allatok: pok, eger, hullok stb, termeszeti jelensegek, mint peldaul villamlas, magassag, sotetseg, serulesekkel kapcsolatos elmenyek, ver latvanya es meg sokfele dolog kepes specifikus fobiat kivaltani.
Panikbetegseg:
A panikbetegseg minden elozmeny nelkul kialakulo sulyos felelem, a beteg hirtelen egyik percrol a masikra tapasztalja a tuneteket ,mint peldaul: verejtekezes, remeges, eros szivdobogas, fulladas, legszomj, mellkasi fajdalom, hasi panaszok, hanyinger, ajulas erzese, szedules, halalfelelem, zsibbadas, erzeszavarok, borzongas vagy hohullamok is jelentkezhetnek. A roham gyorsan alakul ki 1-2 perc alatt es mintegy 10-30 percig tart. A panikbetegseg agorafobiaval tarsulhat vagy onalloan jelentkezik. Kialakult panikbetegsegrol akkor beszelunk, ha a fenti tunetek kozul negy mindenkeppen elofordul a betegnel.
Az altalanos (generalizalt)szorongas szindromat az aggodalom jellemzi , a beteg napjai ugy telnek, hogy szinte mindig nyomasztja valami, mint peldaul: ingerlekenyseg, nyugtalansag, gondolkodas es koncentracio zavar, idegesseg, izomfeszules, illetve alvaszavarok kinozzak. A panaszokat altalaban valamilyen kulso tenyezo valtja ki, ilyenek lehetnek: az onbizalomvesztes, a fokozott fenyegetes es a fokozott elvarasok. A beteg allandoan ellenorzi kornyezetet, nincs e a kornyezeteben fenyegeto tenyezo, es ennek legkisebb jelet is kepes irracionalis mereture nagyitani.
Kevert, szorongasos depresszio:
A depresszio ( tartos es koros lehangoltsag, kesztetes-hiany) egyuttesen fordul elo. Tunetei : a faradtsag, ingerlekenyseg, aggodas, koncentralasi nehezsegek, alvas zavarok, a beteg konnyen elsirja magat, tulzott eberseg es gyanakvas, remenytelenseg, onertekelesi zavarok, a legrosszabb dolgok bekovetkeztenek elorelatasa.
A kenyszerbetegseg gyakran mar gyermekkorban elkezdodoik, a beteg“kenytelen” valamilyen cselekvest feltunoen gyakran ismetelgetni,“kenytelen” valamire gondolni . A kenyszerek lehetnek cselekvesek es gondolatok, a beteg szamara kinzoak, idegenek, irracionalisak. Szinte barmilyen gondolat vagy cselekmeny valhat kenyszerre , melynek ismetelt elvegzese a beteg szamara szertartassa valik. A legjellemzobb kenyszercselekvesek: az allando kezmosas, kenyszeres vasarlas, de ide soroljak a koros merteku jatekszenvedelyt es a kleptomaniat is. Masok pedig a hajukat , szemoldokukket, vagy mas szorzetuket tepik.
Hasznos tudnivalok:
A szorongas nepbetegseg, szovodmenyei eletveszelyesek lehetnek, viszont a betegseg jol gyogyithato, azonban ha a kovetkezo tunetek valamelyiket eszleli, azonnal forduljon szakorvoshoz:
- – indokolatlan idegesseg,
- – vissza-visszatero fenyegeto gondolatok,
- – tartos almatlansag,
- – allandosulo targytalan felemek,
- – kesztetesek logikatlan cselekmenyek rendszeres veghezvitelehez,
- – korosan lehangolt lelki allapot, indokolatlan ontudat, onvad,
- – minden olyan leki allapot, mely eletet megneheziti es a kilatastalansag erzesevel tarsul,
- – ongyilkossagi gondolatok, kesztetesek.