A nevetes gyogyszer
Letezik ket modszer arra, hogy jol erezzuk magunkat, melyet szinten a termeszet adatott meg nekunk, amely korlatlan mennyisegben alkalmazhato. Hogy melyik ez a ket modszer, amitol udebbnek, fiatalabbnak, energikusabbnak, eletvidamabbnak erezzuk magunkat, az egyik a “nevetes”. Ki mikor nevetett utoljara? Es itt most nem a mosolyra gondolok, hanem egy igazi szivbol jovo kacagasra, melynel a hasat fogja az ember, esetleg kicsordul a konny a szemebol. A nevetes az egyik olyan gyogyszer, amiert nem kell a patikaba menni .Vegyuk eszre az elet apro oromeit, nevessunk szemebe a bajnak.
Milyen hatassal van rank a nevetes?
Kutato-laboratoriumi eredmenyekkel is bizonyitottak, hogy a nevetes valoban egy kulonos belso nedvek “oromhormonok” termelodeset inditja meg az emberi testben , mint a boldogsag- erzetet kelto endorfinok. A nevetes gyogyitasra es a betegsegek megelozesere egyarant jo. A nevetes hatasara jobban osszehangolodik a jobb es a bal agyfelteke mukodese, felszinre tornek a melyben rejtozo pozitiv erzelmek, hatterbe szorulnak a negativ erzelmek, a duh merge, a harag, az irigyseg, az elegedetlenseg , amivel amugy is csak sajat maguinkat mergezzuk. A nevetes javitja a kedely allapotot, jobb lesz a kozerzetunk es jotekonyan befolyasolja a munkehelyi, csaladi kapcsolatokat is.
Oldja a feszultseget, a nevetes hatasara erosodik az immunrendszer, amely azt jelenti, hogy nehezebben betegszunk meg es hamarabb varhato a gyogyulas eredmenye is. A nevetes az egesz emberi szervezetre hat, fizikailag de mentalis es spiritualis mivoltinkra is, sok esetben jo eredmennyel terapiakent is alkalmazzak. Kiderult, hogy a szivbetegsegben szenvedo emberek joresze eleteben keveset nevet,a szivbol jovo, gyakori nevetes a szivrohamok gyakorisaganak kockazatat csokkenti. Tehat, aki hisz a nevetes gyogyito erejeben az ne sporoljon vele, hiszen ingyen van, kellemes erzes es fokozhatjuk vele masok hangulatat is.
“Tanulj meg mosolyogni! A mosolyban magikus ero rejlik. Amig az ember mosolyogni tud, addig kepes a tovabbi harcra. Es aki harcol, az gyozhet is.”(Marcus Aurelius).
