Orvosi tanácsok

A cukorbetegseg, mint anyagcsere rendellenesseg

A cukorbetegseg  osidok ota ismert betegseg, amely az anyagcsere rendellenessege.  A cukor olyan mennyisegben halmozodik fel a beteg  szervezeteben, hogy egy ido utan  a vizeletben is megjelenik, erre utal tudomanyos neve (diabetes  mellitus) is.  A vizelet cukortartalma egyszeru tesztcsikkal meghatarozhato, a napi  gyakorlatban viszont a ver glukoztartalmat merik (vercukorszint), mert ez sokkal alkalmasabb a cukor anyagcsere valtozasainak gyors kovetesere, ami a cukorbetegseg kezeleseben alapveto szerepet jatszik. A glukoz (szolocukor) szervezetunk  sejtjeinek legfobb uzemanyaga, amely elengedhetetlen a sejtek normalis mukodesehez.

Az elfogyasztott etel az emesztes soran glukozra bomlik le, amely a belbol felszivodik es bekerul a veraramba, innen az egeszseges emberek eseteben a sejtek felveszik, mely egy reszet a novekedeshez es energiatermeleshez hasznaljak fel, a masik reszet pedig elraktarozzak. A maj nagyobb mennyisegben kepes raktarozni es szukseg  eseten visszajuttatni a verbe, a gyomor mogott talalhato hasnyalmirigy termeli az inzulint, amely elosegiti  a glukoz sejtekbe valo bejutasat es ezzel biztositja a folyamatos energiaellatast.

Etkezes kozben a normalisan mukodo hasnyalmirigy  automatikusan allitja elo a megfelelo mennyisegu inzulint, melynek segitsegevel a glukoz a verarambol a sejtekbe jut.  A diabeteszben szenvedo betegek eseteben  azonban a hasnyalmirigy egyaltalan nem, vagy csak nagyon keves inzulint termel, a sejtek pedig nem reagalnak megfeleloen az eloallitott inzulinra. Ilyenkor a glukoz felgyulemlik a verben es a szervezetbol a vizelettel kiurul, igy annak ellenere, hogy a ver hatalmas mennyisegu glukozt tartalmaz ,a szervezet elvesziti  legfobb energiaforrasat.

A mai tudasunk szerint a cukorbetegseg nagyon jol kontrollalhato, de nem visszafordithato allapot. Megfelelo dietaval , gyogyszeres kezelessel  es fegyelmezett eletmoddal a betegek eletminosege hasonlo lehet, mint a nem cukorbeteg embereke, megfelelo kezeles nelkul viszont a cukorbetegsegnek sulyos szovodmenyei lehetnek, amit nem tudunk elkerulni. A szovodmenyek lassan alakulnak ki, egyreszt okuk a tul magas vercukorszint, masreszt  kovetkezmenyei a sejtek hianyos energiaellatasanak, harmadreszt  pedig a megvaltozott anyagcsere miatt keletkezo karos anyagok pusztitjak a szervezetet.

– I tipusu diabeteszA cukorbetegsegnek harom fajtaja ismert az orvostudomanyban, amelyek a kovetkezok:

  1. – II tipusu diabetesz
  2. – terhessegi diabetesz

Az I tipusu diabetesz:
Az I tipusu diabetesz egy autoimmun betegseg, autoimmun betegseg  akkor alakul ki, amikor a szervezet  fertozesekkel szembeni vedekezo kepessege (az immunrendszer) maga a szervezet  ellen fordul. Attol fuggetlenul, hogy mely szerveket erinti, legalabb 50 olyan korkepet ismerunk, melynek hattereben ez a rendellenes mukodes all. A cukorbetegseg eseteben az immunrendszer a hasnyalmirigyben talahato inzulintermelo beta-sejteket tamadja es semmisiti meg, ennek hatasara a hasnyalmirigy egyaltalan nem, vagy csak keves inzulint termel.

Az I tipusu cukorbetegsegben szenvedok naponta tobbszor is inzulint kell szedniuk. Eddig meg nem kaptak pontos valaszt  arra, hogy mi okozza azt hogy az immunrendszer megtamadja a beta-sejteket, de feltetelezheto az orokletes es kornyezeti tenyezok egyuttes hozzajarulasa a kialakulasahoz. Az I tipusu cukorbetegseget leggyakrabban fiatal felnotteknel es gyermekeknel diagnosztizaltak, de ettol fuggetlenul barmelyik korban kialakulhat.

II tipusu diabetesz:
A cukorbetegek 90-95%-a II tipusu diabeteszben szenved, amely a cukorbetegseg leggyakrabban elofordulo fajtaja. Kialakulasaban fontos szerepet jatszik a tulsuly, az idos kor, csaladi oroklodes, korabban fennallo terhessegi cukorbetegseg, es mozgasszegeny eletmod. A  II diabeteszben szenvedok jelentos resze tulsulyos , diagnosztizalasakor a hasnyalmirigy altalaban elegendo inzulint termel, de a szervezet nem tudja hatekonyan felhasznalni azt ,igy kialakul az inzulin rezisztencia , vagyis a sejtek reszerol nem megfelelo a cukorfelvetel.

A II tipusu diabetesz tunetei : homalyos latas, fogyas, lassan gyogyulo sebek, faradtsag, gyakoribb vizeles, megnovekedett folyadekigeny es ehseg erzet  fokozatosan jelentkeznek, de ezzel ellentetben a betegseg tunetmentes is lehet.

Terhessegi diabetesz:
A terhessegi diabetesz a varrandossag utolso idoszakaban alakul ki es altalaban szules utan megszunik, a terhessegi diabeteszben szenvedo noknel  nagyobb az eselye a II tipusu cukorbetegseg kialakulasanak  a kesobbiekben. A rendszeres mozgas, az idealis testsuly visszanyerese es megtartasa  segitheti a II tipusu cukorbetegseg elkeruleset.

Egyre több fiatalt veszélyeztet a cukorbetegség!

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.