Fuggoseg masneven (dependencia)

Amikor a drogrol es a fuggosegrol beszelunk, a remenytelenseg , az erdektelenseg es a kilatastalansag kerit hatalmaba bennunket. A kabitoszer fuggoseget ket nagy csoportra osztjuk, az egyik a fizikai, illetve testi fuggoseg, a masik pedig a pszichikai fuggoseg. Ez a ket csoport sokszor keresztezi egymast.

Nehany szo a fizikai fuggosegrol.
Fizikai fuggosegrol akkor beszelunk, amikor a szervezet hozzaszokik a folyamatosan fogyasztott anyaghoz es ennek hianya eseten megvonasos allapot alakul ki. A szervezetben ilyenkor bizonyos sejtek, vegyuletek, hormonok, szervek a megszokotthoz kepest mas minosegben es mertekben latjak el funkciojukat. Az agyalapi mirigy hatulso lebenye altal termelt hormonszeru vegyulet az endorfin, amely felelos a boldogsagerzetert, hangulatert, az ebrenletert, a fajdalomerzet gatlasaert.

Az euforizalo morfin ugyanazokhoz a receptorokhoz kepes kapcsolodni, amihez az endorfin. A folyamatos morfinbevitel feleslegesse teszi az endorfin kibocsatasat, viszont elvonas alatt a lecsokkent endorfin mar nem tolti be normalis funkciojat, nem tesz a boldogsagerzetert, a jo hangulatert igy a fogyaszto depresszioba, apatiaba esik es ilyenkor alakul ki a psziches fuggoseg.


Mikor beszelunk psziches fuggosegrol?
Psziches fuggosegrol akkor beszelunk, amikor a fogyaszto elmenyei nagy reszet a droghoz fuzodo elmenyek teszik ki,a drogok kepesek olyan hatassal lenni erzeseinkre, hogy a legkissebb elmeny is frenetikus magassagba emelkedhet.

A fizikai fuggoseg a legtobb esetben egy 3-4 hetes meregtelenitessel, orvosi felugyelet mellett megszuntetheto. Viszont a psziches fuggosegre nincs gyogyszeres kezeles, megszuntetesehez hosszantarto terapiara van szuksege a betegnek. Sajnos sok emberben nem tudatosul a fuggoseg veszelye, legyen az gyogyszer, drog, esetleg mas fuggoseget okozo tenyezo. Eppen ezert figyeljunk oda, mielott rossz utra ternenk, hogy mit adunk fel es mit veszithetunk egy nagy ellensegnek szamitott anyag hasznalata miatt.

Es ami a legfontosabb, kerjunk segitseget barmilyen problema eseten ,es ne menekuljunk a remenytelen melybe.

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.

- Facebook Page -